Agyag a terápiáért, művészet a fejlődésért
Ez a kollekció azoknak a múló, ragyogó pillanatoknak a tapintható felfedezése, amelyek áttörnek az emberi tapasztalat árnyékain. Közvetlen párbeszédben áll Nina Lewis kortárs versével, az Aperture című költeménnyel. A vers mélyen szól a túlélésről, a bölcsesség továbbadásáról, valamint arról, hogyan tanulunk meg bízni a sötétségben, miközben a fény felé futunk.
Átélted minden árnyékát,
egy háborúban álló világot,
és virágokat, melyeket új jelentéssel metszettek meg.
Megtanítottál fényben írni.
Én futok vele,
mint szalagok az égen,
gyermekké – sárkánnyá – válok,
miközben te lehunyod a szemed,
és rábízod magad a sötétségre.
Lélegezd be a csillagok ragyogását.
Egyetlen izzás, fényesebb egy milliárd csillagból álló galaxistól.
Csak egy rövid időre vagyunk itt,
épp elég hosszú időre ahhoz,
hogy megtanuljunk látni.
First published in “Enough to See Anthology”, 2023
Nina Lewis 2017–18-ban Worcestershire költője, Poet Laureate-je volt, és a Worcestershire Literary Festival & Fringe fesztivál igazgatójaként is tevékenykedik.
A szervezőbizottság tagjaként „Social Media Ninja” szerepben népszerűsíti, osztja meg és terjeszti mindazt, ami a fesztiválhoz és az irodalomhoz kapcsolódik.
Termékeny és publikált író, szerkesztő és kritikus, emellett tanárként és workshopvezetőként is dolgozik. Ha szeretnél többet megtudni róla és munkásságáról, az alábbi oldalon találhatsz további információkat:
ninalewispoet.wordpress.com
Számomra ezek a kerámiaedények ennek a költői igazságnak a kiterjesztései: annak felismerése, hogy bár csak rövid időre vagyunk itt, ez az idő mégis elég hosszú ahhoz, hogy megtanuljunk igazán látni.

Ezeknek a vázáknak a fizikai felépítése a maradandó és a múlandó közötti finom egyensúlyt tükrözi. Erősen samottos, texturált agyagból, kézzel formálva készülnek. Az edények nyers, földszínű teste a föld csendességét, súlyát és stabilitását jeleníti meg. Ezt a földhöz kötöttséget az agyag felületébe vájt, tudatos, szélesen ívelő vízszintes mozdulatok hangsúlyozzák.

Ezzel a szerkezeti nyugalommal állnak kontrasztban a külső felületek, amelyeket élénk, kifejező színes agyagfestékek borítanak, egy lobogó sarki fény mozgását idézve. Ezek a tüzes, söprő színfoltok Lewis „az égen futó szalagjainak” nyers érzelmi erejét hordozzák.

A múló pillanat szépségét ragadják meg, és a kemence intenzív ereje révén mintegy megállítják az időben. Arra emlékeztetnek bennünket, hogy még a sötétség közepette is egyetlen, a megmaradást kifejező pillanat képes fényesebben ragyogni, mint egy milliárd csillagból álló galaxis.
Agyag a terápiáért, művészet a fejlődésért
KCC Gallery 2026 | Weboldaltervezés: Cazes Creative ©2026
WordPress használatával készült